Régi kérdés: Jó-e az, ha a tanulatlanok beleszólnak az ország ügyeibe?

A tetszhalott állapotban lévő Jobbik most egy petícióval szeretne életre kelni, a választójog átalakításához gyűjtenek támogatásokat. A párt sajtóosztálya a Mandinernek azt válaszolta, minap jelentették be az akciójukat, amely online már elindult, és hamarosan kezdődik az országjárás is, amikor már papíron is alá lehet írni a dokumentumot. Azt is közölték, hogy mivel még nagyon rövid idő telt csak el, így nem releváns arról beszélni, eddig hány aláírást sikerült szerezniük.

A Jobbik több ponton módosítaná a választójogi törvényt, többek között visszaállítanák a kétfordulós rendszert, eltörölnék a győzteskompenzációt, átalakítanák az egyéni választókerületeket. De az igazán lényeges az első pont, miszerint a választási jogosultságot a 8 osztályos alapműveltség teljesítéséhez kötnék, mondván, a döntéshozatal a felelős, tájékozott állampolgárok kezében legyen. 

– a régi Jobbik és a Mi Hazánk voltak az ötletgazdák –, de eddig elhaltak ezek a kezdeményezések.

Most megkérdeztük az ellenzéki pártokat, mi a véleményük a Jobbik javaslatáról, azoknak a véleményét közöljük, akik reagáltak a megkeresésünkre.

MSZP:

„Egy ilyen javaslat megítélésekor fontos, hogy a választójog korlátozásának kérdését a demokratikus alapelvek, az esélyegyenlőség, valamint a társadalmi igazságosság szempontjából vizsgáljuk. A baloldali értékrend szerint a demokrácia egyik alapvető eleme az egyenlő részvétel lehetősége, amely nem korlátozható olyan módon, ami bizonyos társadalmi csoportokat kizárhatna a politikai döntéshozatalból.

Bár a tájékozottság és az oktatás fontossága vitathatatlan, az ehhez való hozzáférés egyenlőtlenségei sok esetben maguk is társadalmi hátrányokból erednek, amelyekért nem az egyének, hanem a rendszer felelős. 

Ehelyett az oktatáshoz való hozzáférés bővítése, a társadalmi felzárkóztatás és a politikai tudatosság erősítése lehetne a helyes irány. Mi több, jogot szeretnénk, nem kevesebbet. Az a feladat, hogy az emberek értsék a jogaik gyakorlásában rejlő lehetőségeket, és éljenek velük.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a tájékozottság növelésében meghatározó szerepet játszik a tájékoztatás széles körű volta és a sajtószabadság biztosítása. Egy demokráciában az állampolgárok megfelelő információhoz jutása alapvető feltétele annak, hogy felelős döntéseket hozhassanak. Ha az információáramlás akadályokba ütközik, vagy nem biztosított a plurális, szabad sajtó működése, akkor a választók tájékozatlansága nem egyéni, hanem rendszerszintű probléma.

Végső soron érdemes feltenni a kérdést: melyik a jobb, ha tanulatlan, alacsony képzettségű emberek befolyásolják egy választás eredményét, vagy az, ha tech-milliárdosok? A baloldali értékek szerint egyik sem, mert mindkét esetben torzulhat a demokrácia működése. A cél egy olyan társadalom, ahol mindenki számára biztosított a valódi részvétel és a felelős döntés lehetősége, amit a rendszer demokratikus és egyenlő feltételekkel biztosít minden állampolgár számára. A megoldás nem a korlátozásban, hanem az empowermentben és az esélyek kiegyenlítésében rejlik.”

Második Reformkor:

„A Második Reformkor nem tudja támogatni a javaslatot. A titkos és általános választójog alapvető demokratikus jogunk, melyet semmilyen cenzussal nem szűkítenénk. Szerintünk a javaslat nem ad garanciát arra, hogy a döntéshozatal kizárólag a felelős és tájékozott állampolgárok kezébe kerüljön. Ellenben 

Ez persze a nehezebb út, de egyedül így építhetünk a jelenlegi második középkor helyett egy második reformkort. Arra kérjük a parlamenti pártokat, hogy azt a temérdek állami támogatást, amelyben havonta részesülnek, fordítsák hasonló edukatív célokra, ha valóban előre szeretnék mozdítani a magyarságot.”

Mi volt a helyzet száz évvel ezelőtt?

Egyébként a XX. század elején már volt műveltségi cenzus. Nánay Mihály, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa a Növekedésnek elmondta, az 1919 őszén megszületett választójogi rendelet egy széles értelemben vett demokratikus választás lehetőségét teremtette meg, ahol a férfiaknál lényegileg nem volt cenzus, a nők esetében – akik ekkor szavazhattak először – értelmiségi cenzust írtak elő. A történelmi körülmények miatt a nemzetgyűlési választás csak két évre adott mandátumot, így 1922-ben ismét választást tartottak, előtte azonban 

A Bethlen-kormány által benyújtott új választójogi törvény végül szűkebb kereteket adott a részvételre. A férfiaknál 24, a nőknél 30 éves kor szerinti cenzus lépett életbe, továbbá négy-, illetve hatéves iskolai képzést írt elő mint műveltségi cenzust. Ezzel a választáson való negyven százalékos részvételi korlát 30 százalékra csökkent. 

 Nyitóképünk: Mandiner-grafika